Ismerősök freiberg szászország

ismerősök freiberg szászország

A Falusi Nótárius Budai Utazása. A régi magyar viselet Gvadányi és Apor szerint. Az idegen divatok rajza. A Budai Utazás szerkezete és Zajtay jelleme. A Budai Utazás előljáró beszéde. A falusi nótárius hatása és fenmaradása. A Gvadányi elhitetése módja. A falusi nótárius Becsky György.

IX. RONTO PÁL.

Becsky György budai utazása. A Becsky-család és a Budai Utazás egyes alakjai. Eszméje szerencsésen egyesítette magában a Gvadányi czélzatát és a kor törekvését: igazán egészséges és népszerű eszme volt az, melyet az író egész lelkesedéssel karolt fel és a közönség kitörő melegséggel fogadott!

Ellenben az elbeszélés szerkezete, a költői műalkotás törvényei szerint ítélve meg, hibás és következetlen, kivitele pedig, a mi a ismerősök freiberg szászország, izlést, felöltöztetést, a versbeli előadás bájait illeti, — az æsthetika magasabb követeléseinek nemcsak hogy meg nem felel, de meg sem közelíti azokat.

Teljes szövegű keresés IX. A közkatona helyzete a múlt században.

Mi a Falusi Nótárius szerkezete? Útleírás, melyet ritka pontossággal és részletességgel ad elő, annyira, hogy a jó Zajtay mindvégig az olvasó szeme előtt marad.

Kalandjai, hányatásai, lakomázásai közben maga és Zsufa fakója a közönség képzeletébe beforr, s az ismert helyek és ismert vonások éltető ereje által ismerőseként tűnik föl. Egyedülálló szülői találkozóhely hely, minden jelző emeli a valószínűségét, fokozza az élet köréből kikapott hűséget.

A nótárius Szathmármegyéből, a kecsegés Szamos mellékéről, Nagy-Peleskéről való, onnan indúl Budára, a táblák systhemáját látni. Lova Zsufa fakó. Nyerge első kápájára kulacsát köti, a hermecz-szíjára iszákját akasztja, azt szathmári jó borral, ezt szalonnával, sóval és vöröshagymával megtölti; abrakos tarisznyájába szép fehér czipót tesz, meg kefét és lóvakarót; aztán elbúcsúzik községétől, feleségétől, komájától, gyermekeitől, lovát az udvarra vezeti, üstökét megvonogatja, felűl és nagyot rikkant, s a falu végéig nyargal: majd nyakát megveregeti, az éghez felfohászkodik és szép lépést ballag.

A tóthfalusi hídon átalmegy, a Szamostól elkanyarodik, Csengerben meg sem áll, a kocsordi töltésen óvatosan vigyáz, a déli harangszóra Nagy-Károlyba ér, hol ismerőséhez a Katona-utczába száll. Maga hajdúkáposztát helyszíni találkozón jtaimerais s bélteki bort iszik, lova szénát és abrakot kap s vályú híján dézsából friss vizet, így megerősödve halad tovább. Az alkonyat Piricsén, Szabolcs vármegyében találja, hol collegájához, a ki dadog, küszönt be, s ez jól tartja mind magát, mind lovát, a mennyire csak tőle telt.

A szegény Zajtay úgy megijedt, hogy nyelve is alig rebegett, de a juhász mézes, borsos és gyömbéres pálinkával helyre hozza, a miért nagy hálálkodásokkal válik meg tőlük. Innen a hallal bővelkedő Tisza partján Füredre ér s a helység házára száll, a hol három részeg vasas két czigánynyal reá roppan, komissarusnak, ismerősök freiberg szászország falusi kántornak hivén, meggyötri; azért kétszeresen örül, mikor a Tisza partjáig elgyalogolva, lovát a hídasba bevezetve, a révészeknek előre fizetve, szerencsésen megszabadul.

Tarna-Örs irányában letelepszik, a jó fűben lovát kipányvázza, köpenyegére abrakot önt eleibe, aztán aczélt, kovát, taplót vesz elő s kicsihol, száraz fűzfa-ágból tüzet éleszt, kecskerágóból nyársat farag, szalonnát pirít, és a csepegő zsírt szép fehér czipójára csorogtatja, azt el-elharapja, ismerősök freiberg szászország leönti, a szeme is könybe lábbad, úgy kotyogtatja.

A herczegi lakoma után nagyot alszik és későn ébred, úgy, hogy már a nap is hanyatlóban: mind a mellett zöld galandon csüngő réz compassusát előveszi s az égen tájékozódva megindul Árokszállásnak, de a Mátra-hegy felől rettentő mennydörgés és záporeső kerekedik, a sötétben a Csörsz árkába esik, rémületében előbb azt hiszi, hogy a Tiszába vész, de később a villámlásnál látja, hogy a zaj el ismerősök hameln- pyrmont borította s felszöktet az árok partjára, s egy zúgó madárszállás mellett halad el, egy lobogó tűz irányában.

Csikós-tanya volt ez, melyen szállást ismerősök freiberg szászország meghúzódik, lova és czókmókja a karámba jut, maga pedig a pattogó nád-tűzhöz ül, a csikós tűzdelt berbécslapoczkával és bogrács-káposztával megvendégeli, ő meg borral viszonozza.

Széchy Károly: GVADÁNYI JÓZSEF,

Eztán fölszáradva, kótyagos gazdájától útnak ered és Jászberénybe ér, hol a város sáfárában tanuló-társára akad, ki hajlékába viszi, majd a városházára vezeti, hol ebéd alatt Lehel kürtjéből jó egri bort iddogálnak, örökös barátságot fogadnak, majd elválnak s a nótárius közeledik Budára Aszódon át, hol a vendégfogadóba s Gödöllőn és Czinkotán keresztül, hol egy paraszt gazdához száll, ki akkor hajtja épen juhait esztrengára; végre beérkezik s a Duna-hídon a szathmári bíró fiára ismer, kinek præceptora volt.

Nála helyezkedik el, egy gazdag budai serfőző házában.

meet a whatsapp

A míg itt a kettős város szép fekvésében gyönyörködik, addig az elkorcsosodás miatt elbúsul. Sehol a régi magyar öltözet, sem az ország házában, sem a komédiában, sem a barátok templomában, sem a Hét Elektorbeli bálon. Ezért hazafias felháborodásában megtámadja és kipellengérezi az idegen öltözetűeket, nőket és férfiakat egyaránt; majd egyszerre meghallja a török háború hírét és haza készülődik.

Zsufa fakóját jó áron eladja, a serfőzőtől és leányától, meg a bíró fiától érzékenyen elbúcsúzik, s egy szathmári görög szekerén elindúl; ötöd napra Szathmárra érkezik.

Ismerősök freiberg szászország épen toborzó foly Hiripi és Súgár muzsikája mellett, majd elájul, úgy megijed, a mikor látja, hogy Sándor fia már fölcsapott. Hiában biztatja, hogy maga janitor lesz Budán, neki meg az auscultánsságot akarja ismerősök freiberg szászország az még a főispánnal sem cserél, olyan elégedett. A nótárius belenyugszik tehát és hazatér, hol a község nagy ünnepélyesen fogadja, ő viszont ékesen minden ígér, majd feleségét nyugtatja meg, ismerősök freiberg szászország Sándor ismerősök freiberg szászország unterlajdinánt is lehet, a kis Laczi meg holta után nótárius; mert ő helyszíni wellness találkozó holta napjáig megmarad nótáriusnak, minthogy a janitorságot nem kapja meg «et sic Budára is héjában fáradott»!

Budai és pesti szereplése azonban hosszasabb, mint útazása minden kalandjával együtt, nemcsak időre, mert tíz hétig tart, de leírására is, mert a könyv nagyobb része azzal foglalkozik.

Főczélja egyszerre — az idegen viselet ellen való küzdés a nemzeti öltözet érdekében, s eredeti czélja a táblák systhemájának kitanulása hogy otthon a szerint intézhesse a falubeli tábla cynosuráját, no meg kéz alatt a janitorság keresése egyelőre elvész szeme elől vagy szemünk elől, mert mellékesen végzi: míg hazafias támadásai nyílt helyeken, nyilvánosan hangzanak, s minduntalan megújulnak. A keserű csalódás élességre és hevességre ragadja s kezébe korbácsot adat, mely sokszor, a mint Arany megjegyzi, nem a komikumé, nem a satiráé, hanem egyszerűen korbács.

A főváros magyarosságában, a nemzeti ruha divatában. S minő volt a régi magyar férfi-öltözet Gvadányi szerint? A fejen kerecsen vagy kócsagtollas nyusztos kalpag, mely alól az üstök a vállra omlott; a vállat bogláros, lengő pantallér ékesítette, míg a mellet mente vagy dolmány takarta bíborból, skárlátból, bársonyból, hátul tigris vagy párducz-bőrrel, a derékon pedig skófiummal kivarrott övvel; aztán hosszú nadrág következett, meg kordován, meg karmazsin csizma, az oldalon kard és tarsoly csüngött: a kézben pedig buzogány vagy csákány.

Olykor még a pánczéling is megvolt. A lovon igmándi vagy füredi nyereg volt, fecske-farkú czafranggal, sárga, vörös és zöld szironyos, sallangos vagy skófiumos szerszámmal, kirakva ezüstös vagy aranyos boglárral és tengeri csigákkal.

Ime, az igaz magyar nemes a maga ősi köntösében, lovastul, a mint a jó öreg generális rajzolja. S képe teljesen összehangzik az Apor Péter uram rajzával, melyet híres könyvében adott. Nyissuk ki és olvassunk belőle: «A férfiak — úgymond — azelőtt az nagyja pár nyusztos süveget viselt pompára, medály rajta s abból kócsagtoll állott ki: de csak a közönséges főemberek is, ha csak jóféle gyöngyből csinált bokrétát is viseltenek; nyárban pedig az iffiak virágból való bokrétát is tettenek süvegekben, feljül tévén az köves vagy gyöngyös bokrétát.

Details des Angebots

A közönséges főemberek egyes nyusztos süveget viseltenek, az úrfiak némelykor négyszerű nyuszt-farkas süveget, abban forgó vagy kerecsen vagy ráró toll volt, kétfelé kifordúlván, néha összemenvén, némelyek sastollas forgót, de az úrfiak is többnyire mind egy pár ráró vagy kerecsen tollal, aranyból csinált és drágakövekkel megrakott forgóban… Mikor az olyan úrfiak darutollas süvegekben lódingosan, tarsolyosan felültek üszely berzsenynyel veresen festett köves, gyöngyös, klárisos találkozik egy muszlim nő, aranynyal szőtt czafrangokkal feldíszített lovakra, annak is homlokán üstök-nyomtatónak hítták bársonyra varrott, drága medályban rakott három s néha két szál darutoll lévén, ezüst kengyelekben lábai, csizmáján aranyos gyémánttal vagy rubinttal, smaragddal megrakva: bizony akármely király udvara Európában cum recreatione megnézhette volna.

Az úrfiak olyan apró, mint az babcsigákkal rakatták meg szerszámjokat, melyet gyöngycsigának híttak, közben-közben sok színű öreg, mint egy kis alma, csigák lévén rácsinálva.

Az nemes ifjak másféle csigás ismerősök freiberg szászország viseltenek, az olyan olcsóbb volt. Az ifjú legények, az kiktől kitölt, viseltek ezüst-aranyos tollas buzogányt, bársonynyal volt borítva az nyele, ismerősök freiberg szászország végi pedig ezüstös, aranyos; az kitől penig olyan ki nem tölt, vas buzogányt viselt, az nyele ezüstös-aranyos volt, én is ilyet viseltem ifjú koromban, némelyek penig hasonló nyelű vagy czifra baltát vagy csákányt viseltenek.

Az mely ifjú legénytől az nem tölt ki, tatár korbácsot viselt, tamariskus fa volt a nyele, az két végin fehér csont, vagy vékony hosszú nyelű, két-három bog az korbácson; az hosszú volt, nohajkának hítták. Téli keztyűt ki párducz-bőrből, ki rókabőrből társkereső boxer, az nyári keztyűnek híre-helye sem volt, ha valakinél ismerősök freiberg szászország keztyűt láttak volna, bolondnak mondták volna.

Jut eszembe, egy valaki viselni kezdette vala az nyári keztyűt, csúfolni s kaczagni kezdették vala s szégyenletiben letevé. Bizony a fekete csizmát sem viselte más, hanem az, ki gyászolt; az dali csizmát sem viselte más senki, hanem ismerősök freiberg szászország nagy emlékezetű úr Kornis Gáspár… Nyakravalót soha máskor nem viseltek, hanem mikor útra mentek, akkor némelyike szép gyolcsból való nyakravalót kötött fel, az kinek az két vége kinek skófiummal, kinek arany fonállal, kinek vegyesen, kinek tiszta selyemmel meg volt varrva, azt függve leeresztette az övig, vagy pedig némelykor hátravetette az vállán az vállára, az hátára s ott lengett; de rendszerint portai selyem nyakravalót viseltenek, az alábbrendű emberek pedig közönséges portai nyakravalót.

Akkor minden rendbeliek jó hosszan viselték s bőven dolmányokat, mentéjeket, ezért tartott sokáig az egyszerű köntös. A fejre, a konty fölé főkötő borult, ismerősök freiberg szászország kerületére arany lánczot, gyöngyöt és gyémántos reszketőt tűzdeltek, a mennyi ráfért, vagy pedig a fejet fátyollal kötötték le, melynek tetejét ékköves tűkkel rakták meg; s csipkés vége lefutott sarkig és összeomolt a szoknya reczéjével.

Az alabastrom nyakat keleti gyöngy, kláris, arany láncz és zománczos ékszer fedte, a kart ezüst vagy arany fonalú bíbor borította, ránczba szedve bodrosan és fodrosan és pántlikával átkötve módosan; az ujjon arany-gyűrű, a fülben arany-függő gyémánt-rózsával. A felső testet feszes derék-váll szorította össze, mindenféle színű pántlikával fűzve, két sor gyöngygyel s balra olasz bokrétával díszesítve; ehhez símult a ruha kamukából, bársonyból, ezüstös vagy aranyos brokátból, elül és hátul félig prémezve; olykor kötény, gyöngyös vagy gyémántos öv, végül csizma vagy saru, mert czipőt csak a XVIII.

A leány is így öltözködött, de főkötő és fátyol nélkül. Ime, a magyar nemes nő a maga díszében, festői kép; de már ez elüt attól a párkereső programok, melyet Apor Péter szerint a régi asszonyok viseltek.

Úgy látszik a gelezna nyusztból, nyesztből vagy petymetből az öreg generális fiatal korában Magyarországon már nem divatozott, sem a leányok hat csontú gyöngyös és klárisos koronája. A női divat gyorsabban változik: de mégis megtartott némely közös vonást, különösen a szemérmetességet és egyszerűséget a szabásban, a fényt és ragyogást a kivitelben. A jó nótárius azzal a falusi képzelődéssel utazik Budára, hogy a népet férfiastul, asszonyostul efféle magyar öltözetben találja; s megfordúl mindenütt legelőször az ország házában, de úgy tapasztalja, hogy csak kevés mágnás van magyar ruhában; magok haja helyett parókásan.

Olyan tarkák s olyan idegen nyelven beszélnek, hogy francziáknak vagy ángoloknak, vagy bolondnak nézi őket; a barátok templomában, hol az ismerősök freiberg szászország href="http://kedvenchobbi.hu/315-rgi-sz-hogy-tudja.php">régi szó, hogy tudja olyan tollas és tarka ruhával jelentek meg, mintha komédiára készültek volna; meg a Duna-hídon és Duna-parton, az előkelő világ magamutogató sétányán.

S elképped, felförmed, felháborodik, midőn a furcsa alakok, urak és hölgyek szemébe ötlenek. Lássunk nehányat, a mint szemléjére felvonul, a mint előtte elvonul. Ime, az első, deli ifjú, a hídon közeledik feléje. Fordított kápájú sarut visel, ismerősök freiberg szászország két szárán csattal, bokáján széles sarkantyúval. Plundráján elől hasadék van gombbal. Alsó haczukája kurta, köröskörül varrva rojttal, mellén az ing taréja kifityeg, ánglus csattal ismerősök freiberg szászország.

Felső ruhája hosszabb egy araszszal, ránczos is, tarka is, mint a hiúz málja, s oly szoros, hogy alig állja. Posztója marseillesi vert dragon sötét zöld vörös pöttyökkel, ismerősök freiberg szászország sor aczél-gombbal, kalapja mint a malomkő, akkora, rajta tarka toll bokréta.

Karimája szinte a hátára konyul. Haja csigásan bodorítva, vastagon beporozva, pántlikával leszorítva.

Nyaka, mintha golyvája vagy anginája lenne, valami asztalkendővel háromszorosan körül van csavarva, inge gallérja négy ujjnyira kimered, mint a juhász-kutya örve, bugyogójáról felül, horogra akasztva csüng le kutója, afféle-békanyúzó, mint a szakács-kés olyan. Rendes ifjú fehér kalappal, hamuszínű frakkban.

társkereső oldalak stájerország

Négy zsebében négy óra, keblében kékes papirosba foglalt könyv. Egyik kezében pálcza, benne spádé, felül vad kecske szarva arany-foglalással, másik kezében papirmasé-pixis; a mint halad, jártában olykor egy-egy capriolt vet. Ez a viselet à la Pape! Pius hordta, mikor Bécsben II. Józsefet meglátogatta, utána kapta föl a piperkőcz ifjúság. A süvege kaskét, zöld felső ruhája kurta, nyakában mint pantaller csüng a korbács, mely arra való, hogy az utczán, ha tetszik, pattoghasson jó kedve mutogatása végett.

akarta, hogy tudja sablon

Markában vékony csokaládé-rúd, mint ismerősök freiberg szászország pálcza, hogy egyet, ha kívánja, haraphasson.

hozzászólások